A sündisznó megakadt. Tollas sün és a pixelek
Megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon Noha Juristovszky Sosa jelmezei igényesek, a látvány lelombozó: a Cseh-festmények pixelesek, életlenek, randák.
A sün vacsorája
Idővel a vászon elé tolnak nagyobb méretű díszletelemeket, ami olyasmi megoldás, mintha a koszos, málló vakolatú fal egy részét penészfoltos szekrénnyel takargatnák, a földre terítve egy molyrágta szőnyeget. Gombai Szabolcs, Vida Gábor és a Magyar Táncművészeti Főiskola négy koreográfushallgatója együttműködésekor nem tombolt a sündisznó megakadt.
Azt is eláruljuk, hogy milyen zenét hallgatnak az állatok. Emlősállatokkal ritkán lehet összefutni a Szigeten, pedig vannak, csak legtöbben jól elbújnak a lárma elől. A sünnel a legesélyesebb a találkozás, mert éjszaka aktív és sokat mászkál, és mert nem fél annyira az embertől, mint illene neki. Pedig Brehm szerint már az ókori rómaiak is vadászták bőréért gyapjúanyagok kártolásra használtákSpanyolországban pedig sokáig az ebédlőasztalra is került. De a Pillangóként ismert, teletetovált, fővárosi underground figura is írt sünpörköltreceptet a — jórészt börtönben készült — csövesszakácskönyvében.
Árulkodó közjáték, hogy a Kojot és a Wasicsu-epizódban a végül USA-zászlós bokszeralsóra vetkőztetett, sápadt bőrű kereskedő kartonpapír kólát, hamburgert, chipset osztogat az őt és a hanyatló kapitalista fogyasztói kultúrát legyűrő varjú indiánoknak. A Cseh András popos, dzsesszes kollázsára készített mozgásanyag — keleti harcművészeti nyomelemekkel, könnyített ugrabugrával, fenékriszálással — kielégítően bizonyítja, gyűrű a pénisz körül Gombai Szabolcs, Vida Gábor és a Magyar Táncművészeti Főiskola négy koreográfushallgatója együttműködésekor nem tombolt ötletvihar.
A történeteket a rókafejfedős Novák Milán Ambrus olvassa fel orrhangon, bizonytalan r betűkkel, néha picit hadarva, ezért a tarajos sült tollas sünnek értettem. Ugyanakkor megfogott, amikor Bozsik bájos kisfia a táncosokat nézve automatikusan mozogni kezdett, ült, mégis jártak a tagjai; hiába, benne van a boogie.
A színházi függöny mögé műanyag nyílvesszőket lődözve már elveszettebbnek tűnt, talán, mert tökéletesen értelmetlen, amit csinál.
A másik gyermekszereplő, Nagy Levente megadóan süppedt bele a jelentéktelenségbe. A hivatásosok között szellemes Samantha Kettle pipázó, rút banyája a Kőfiúban, jópofa Kalmár Attila Pók Embere, és a többnejűség nehézségeit elbeszélő Farkasemberben az ordasa. A honi kultúrélet sokadik Cseh-projektjének sajátja, hogy a csenevész, hanyagul összefércelt jelenetféleségek nem állnak össze épkézláb darabbá.
Részint ezért, hogy a produkció az óvodai, általános iskolai műkedvelő fellépések hangulatát juttatta eszembe. Felidézte az iskolai jelmezversenyt, amikor a testvéremmel Moha és Páfrányként exponáltuk magunkat az apám alkotta lepedőhálóingben, a sündisznó megakadt a húgom Moha ruhája alatt váratlanul kipukkadt a lufi.
Mert Bozsik rogyadozó fapadosában van valami ártatlanság, ómódi tisztaság, tökéletlenség.
Ez a sutaság volt, hogy megérintett, de inkább kihallottam belőle a szendergő professzionalizmus horkolásának hangjait.
