A pénisz kéksége
Kórházi kezelésre szorult, miután becsípte péniszét az óriáskagyló
Az ép, egészséges ember számára természetes, hogy lát, aligha gondolkodik el azon, hogy az ébrenlét óráiban miként teljesíti kötelességét az erre hivatott érzékszerve.
Azt tudjuk, hogy a látáshoz mindenképpen szükség van a szemre: ha ez valami oknál fogva hiányzik, állat, ember megvakul. Valójában azonban az agyunk az, ami nem nélkülözheti a szemet, hiszen abban találhatók olyan sejtek, amelyek érzékelik a fényt, és átfordítják ezt az információt idegi jellé. A szem nagy része átlátszó: a fény a szemlencsén, az üvegtesten áthalad, a szaruhártyán megtörik, hasonlóan a kamera optikájához.
Friss kommentek
Akár a fekete dobozban, az egyik oldalon lévő lyukon beérkező fény "leképezi" a külvilágot, ugyancsak fejjel lefelé, de a szemben vannak fénytörő rétegek is, amelyek fókuszálják a látványt. Mindez azonban csupán az éles látást szabályozza. Akkor mi az, ami alapvetően meghatározza, hogy lássunk? A szem belső falán található egy vékony réteg, amely a rávetülő képet bonyolult idegi jelhalmazzá alakítja, s ez jut el a szemidegen keresztül az agyba.
Tisztelt Doktor Úr! Az Orvos válaszol - Dr.
Ez a fényérzékeny réteg, a retina alig fél milliméter vastag, de még ez is több rétegsejtet tartalmaz. Közülük a legkülsőt a fotoreceptorsejtek alkotják, ők hajtják végre a fény idegi jellé alakítását. A Barabás Péter vezette leképező labor munkatársai megvizsgálták, mi történik egy ilyen sejtben, amikor a rodopszinban, a retina színét adó látóbíborban elnyelődik a fény.
The Higher Lower Game ► Pénisz?!
Ez elindít egy reakciófolyamatot, amelyben egymást a pénisz kéksége az egyes elemek, felerősítve az egyébként kis energiájú foton jelét akkorára, amekkora az egész sejt működését képes megváltoztatni. Ennek a fehérjerendszernek egyik alapvető eleme a PDE VI jelű enzim, amely a sejten belüli hírvivő molekulát bontja el.

Ennek koncentrációja jelzi, mennyi fény érte a sejtet: ha sok van belőle, gyönge, ha kevés, erős volt a megvilágítás. Hogy mindez a rendszerben lévő elemek összehangolt működésének az eredménye, bizonyítja: ha csak egyetlen fehérjét is kivesznek belőle, az ugyanúgy vakságot okoz, mint ha az a lény az egész szemét veszítette volna el.
Urológus szakorvos
Laboratóriumi kísérletek során ha transzgenikus állatban "kiütik" az enzimrendszer bármely tagját, az állat megvakul, s utódai is világtalanok lesznek. A KK kutatói egy másik megközelítési mód szerint vizsgálták ezt a rendszert. Ilyen a Viagra hatóanyaga, a sildenafil. Az ember józan ésszel azt gondolná, ha megfelelő mennyiségű gátlószert adnak a rendszerhez, ugyanúgy megakadályozzák a sejten belüli jel továbbítását, mintha ez az enzim ott sem lenne, hiszen működését leblokkolja.
Miben segíthetünk?
Ebből logikai úton az következhetne, hogy a sildenafil az adagolás alkalmával időleges vakságot okoz. Az elméletet azonban megcáfolta a gyakorlat. A kutatók oldatban, megfelelő hőmérsékleten életben tartott patkányretinában mérték a fotoreceptor fényingerre adott a pénisz kéksége.
Arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha ehhez az oldathoz Viagrát adnak.

Nagy volt a meglepetés, amikor azt látták, ahelyett hogy a gátló hatásra megszűntek volna a fényre adott válaszok, megerősödtek. A kutatók nem hittek a szemüknek: megtízszerezték az adagot, gondolván, túl kevés volt. Másik enzimgátló anyaggal is megpróbálkoztak, meghosszabbították a hatás idejét - ugyanazt tapasztalták. A meglepő eredmény alátámasztotta a Viagrával kapcsolatos ismereteket is: valóban fékezi a gátló hatást.
Sokkal rosszabbul is elsülhetett volna a felelőtlen kaland
A sildenafil ugyanis blokkolja a retinában lévő PDE VI másik változatának, a péniszben lévő PDE V-nek az aktivitását is - annak az enzimnek a hatását, amely az erek falában lekapcsolja azt a visszacsatolást, amelynek következtében bekövetkezik az ernyedés. Magyarán: a már izgalomba hozott nemi szervben - a Viagra blokkoló hatására - nem engedi, hogy ez az állapot idő előtt megszűnjék.

A kutatók szerint ez a két enzim nagyban hasonlít egymáshoz, de fontos különbség is van közöttük, s ez az eltérő szabályozásukban rejlik. Amikor a PDE VI - végső soron a fény által egy bonyolult folyamat révén - aktiválódik, olyannyira "fölpörög", hogy ugyanannyi idő alatt mintegy ezerszer több belső hírvivő molekulát bont le, mint a megelőző a pénisz kéksége.
Jó viccnek indult, rémálom lett belőle
Barabás Péter lehetséges magyarázatnak tartja, hogy noha a sildenafil gátolja a PDE VI működését, ugyanakkor viszont megkönnyíti az aktivált állapot létrejöttét és fennmaradását. Bár elvben a péniszben lévő PDE V is ugyanezt teszi, nem tud részt venni az előbb említett reakciósorban, őt másként kell aktiválni.

Korábbi kísérletek már bizonyították, hogy ezek nem "csereszabatos" enzimek. Mégis játsszunk el a gondolattal: mi történne, ha a VI-os jelű enzimet tennénk azokba a sejtekbe, ahol természetes módon az V-ös dolgozik?